Mit várhatunk a Linkin Parktól a VOLT Fesztiválon?

19030198_1282804755151019_687457890589283614_n.jpg

Pontosan egy hét múlva lesz a 25. Telekom VOLT Fesztivál 0. napja, melyen a Linkin Park fog egy felejthetetlen koncertet adni. Chester Benningtonékat már évek óta próbálják elcsábítani Magyarországra, de minden eddigi próbálkozás sikertelennek bizonyult - végül a zenekar úgy döntött, az új album európai turnéjának keretén belül ellátogat kis hazánkba is. Nézzük meg, nagyjából mire számíthatunk a soproni bulin!

A 2017-es év első Linkin Park-koncertjére május 13-án került sor, éspedig Argentínában - a kaliforniai együttes egy dél-amerikai turnéval indította meg idei koncertsorozatát. Az európai turné egy június 9-i fellépéssel vette kezdetét; a társaság a francia közönséget lepte meg egy fergeteges show-val. A setlistek hagynak ugyan némi kívánnivalót maguk után, de ez nem ok arra, hogy kihagyjuk a Linkin Park történetének első magyarországi fellépését.

Az első két lemezről, a Hybrid Theoryról és a Meteoráról nagy valószínűséggel 8 dalt hallhatunk összesen, ami a viszonyokhoz képest még egész jónak számít - olyan remek klasszikusok sorait üvölthetjük teli torokból, mint a One Step Closer, az In The End, a Crawling, a Papercut, a Fainta Breaking The Habit vagy éppen a Numb. Mérget vehetünk rá, hogy ezt a 7 nótát el fogják játszani nekünk, azt azonban lehetetlen megjósolni, hogy a 8. melyik lesz, mert eddig folyamatosan cserélgették őket. A június 12-i, berlini koncerten például előkerült a Points Of Authority, lengyel barátaink három nappal később az A Place For My Headre tombolhattak, a június 18-i, az idén már második franciaországi koncerten a From The Inside-ot játszották Mike Shinodáék, eleinte pedig még a Somewhere I Belong is feltűnt. A régebbi számok közül mindössze eggyel van probléma, mégpedig a Crawlinggal: sejthetően a VOLT Fesztiválon is a lassú, rövidített verziót veszik elő, ami azt jelenti, hogy Benningtont Shinoda kíséri zongorával, míg a csapat többi tagja pihenőre vonul. 

A 2007-es Minutes To Midnightról a Leave Out All The Rest-What I've Done-Bleed It Out hármassal kell megelégednünk, erről a korongról biztosan nem kapunk többet. A Bleed It Outot legszívesebben eltávolítanám, és a helyére betenném a társaság egyértelműen egyik legzúzósabb és legkeményebb számát, az ugyanerről a lemezről származó Given Upot, mely 2007-től egészen 2015-ig rengeteget volt játszva. A múlt hónapban megjelent One More Lighton lévő gyenge muzsikákat tökéletesen kompenzálna egy ordítozós, metálos, erőteljes dob- és gitárhangzással megfűszerezett Given Up.

Az A Thousand Sunsról az idei évben egyedül a The Catalyst az, melyet mindegyik koncert dallistája tartalmazott, a Waiting For The End csupán olykor-olykor bukkant fel. Erről az albumról nagyon nem is kell több, a rendkívül dallamos és fülbemászó, a Transformers harmadik részéből jól ismert Iridescent már nem nagyon hiányozna az eleve temérdek lassú számmal teletűzdelt setlistről. Ha már Transformers, akkor mindenképp meg kell említeni azt is, hogy a stúdióalbumok közül egyiken sem szereplő, viszont a filmsorozat második epizódjában elhangzó New Divide sem fog kimaradni valószínűleg, mivelhogy egyik show-ból sem hiányzott eddig, és nem kicsit lenne meglepő, illetve felháborító, ha pont Magyarországon nem énekelhetjük együtt a frontemberrel, hogy „So give me reason”... 

Az öt esztendővel ezelőtt megjelent Living Thingsről lesz 3 dal is, várhatóan a Burn It Down, a Lost In The Echo, valamint a Castle Of Glass. Ezek közül egyikkel sincs igazán problémám, az első egy kifejezetten melodikus muzsika az együttestől, a Lost In The Echo pedig némileg kedvez a régi Linkin Park szerelmeseinek, hiszen a zenekar stílusváltása óta ez egyike azon számoknak, amelyek hasonlítanak valamennyire a Hybrid Theory és a Meteora hangzásvilágára - igaz, ebből is csak rövidített változat lesz. A Castle Of Glassről is elmondható ugyanaz, mint a Burn It Downról, viszont sikerült totálisan tönkretenni azzal, hogy egy diszkós outróval fejeződik be.

Sajnálatos, hogy a 2014-ben kiadott The Hunting Partyról csupán egyetlenegy dalt fog nekünk eljátszani a 2000-es évek egyik legnépszerűbb rockbandája, ami nem más, mint a Wastelands című darab. Érthetetlen, miért pont erre az egyre esett a választás. Nagyszerű dal, szívesen hallgatom, jól is szól élőben, de erről a lemezről valamelyik nagyobb slágernek jobban örülnék (Rebellion, Final Masquerade, netán Until It's Gone), ha már mindenképpen csak egyet szeretnének megosztani a közönséggel a srácok a fantasztikus The Hunting Partyról.

Sok negatív kritika éri a zenekar új anyagát, a One More Lightot, hiszen - finoman fogalmazva - nem olyanra sikerült, amilyennek vártuk: sok rajongónál akkora felháborodást keltett, hogy jó páran képesek voltak eladni a Linkin Park-koncertre szóló jegyüket. Arra nem gondoltak, ezzel mekkora hibát követtek el. Ugyanis, ha a banda eddigi koncertjeit nézzük, 4-6 új dal lesz terítéken a 20-26-ból. Szomorú, hogyha valaki ezért képes lemondani egy ekkora banzájról. Az új szerzemények mentségére szóljon, hogy élőben lényegesen jobban hangzanak, még a sokak által szidott Heavy is elég élvezhetőnek tűnik (főleg, mert nincs benne Kiiara). Gyaníthatóan a Good Goodbye-t is megkapjuk, amiből legalább kikerültek Pusha T, illetve Stormzy versszakai, és helyettük Mike-tól hallhatunk egy újabbat. A Talking To Myself egy igazán pörgős és ritmusos nóta, annak örülnék a legjobban az idén megjelent korongról, egészen biztosan erre is ugrálhatunk, csápolhatunk 27-én. A többi, már élőben is debütált szám (One More Light, Nobody Can Save Me, Battle Symphony, Invisible, Sharp Edges) még valamilyen szinten tűrhető a szóban forgó lemezről; hogy közülük melyeket adják elő a VOLT-on Chesterék, nem tudni, de a legnagyobb esély a Mike fémjelezte Invisible-re (az öreg kontinensen eddig mindenhol előadták), illetve az album névadójára, a felettébb melankolikus és szomorú hangvételű One More Lightra van. A legjobb az lenne, ha a Sorry For Now-Halfway Right kettőssel nem kínoznák a magyarokat, mivel alighanem azok a leghitványabb zenék az új albumról - eddig szerencsére egyik sem hangzott el színpadon, reméljük, nem gondolják meg magukat ezzel kapcsolatban kedvenceink, mire Győr-Moson-Sopron megyébe érnek. 

Érthető, hogyha valaki személyes vagy anyagi okokból kifolyólag nem tud ott lenni ezen az óriási koncerten, de hatalmas hiba azért nem elmenni, mert az együttes 4-6 popos dalt beletesz a setlistbe. Akkor főleg, ha valakinek most nyílik először lehetősége élőben látni Chester Benningtont és csapatát.

Találkozunk egy hét múlva Sopronban!